Egy 2100 évvel ezelőtt funkcionáló mezőgazdasági birtokot tártak fel Észak-Izraelben, Galileában – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet.
A kelet-galileai Arbel közelében, a Kinneret, vagyis Galileai-tótól csaknem hat kilométerre felfedezett uradalom csúcsszuper állapotban maradt fenn. „Az eszközök azon a helyen hevertek, bármerre az egykori lakók letették őket, úgy tűnik, hogy hirtelen hagyták el a helyet, valószínűleg katonai fenyegetés folytán” – mesélte a lapnak az ásatás vezetője. A zsidó Hasmóneus uralkodók korában, csaknem 2100 évvel ezelőtt funkcionáló majorságnál egy ház alapjait is megtalálták. A zsidó függetlenségnek ez a korszaka Nagy Sándor hellenisztikus utódállamai és a római hódítók hozzájárulásával hatalomba helyezett Heródes uralkodása közt, i. e. 141-től i. e. 37-ig tartott.
Az építmény mellett több tucat, szövéshez használt nehezéket, óriási cserépedényeket, vasból készült mezőgazdasági szerszámokat, köztük eltérő méretű csákányokat, betakarításra szolgáló sarlókat is feltártak, emellett az i. e. 2. század második felére datálható érméket is felfedeztek.
A régészeti munkálatokat az izraeli vízművek, a Mekorot segédkezésével végezték, céljuk a terep megtisztítása volt, merthogy a kormány 910 millió sékelből (százmillió forint) sótalanított vizet áramoltat ezt követően a Galileai-tóba, hogy ezzel állandósítsák a vízszintet a háztartások, a mezőgazdaság és a szomszédos országok állandó vízellátásáért.
„Szerencsénk volt felfedezni egy időkapszulát: az rajtunk keresztül megtalált eszközök ott maradtak, ahol a lakók hagyták őket, a szövőszéksúlyok még folyamatosan a polcon feküdtek, és az edényeket is épségben találtuk meg” – nyomatékosította az ásatásokat vezető Amani Abu-Hamid, az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) munkatársa.
mti