Szaporodásra képes, 24 ezer éves, fagyott organizmusokat találtak Szibériában

Szaporodásra képes, 24 ezer éves, fagyott organizmusokat találtak Szibériában

Olyan 24 ezer éves, fagyott araszoló kerekesférgeket (Bdelloidea rotifera) találtak orosz szakemberek a szibériai permafrosztban, amelyek kiolvasztás után képesek szaporodni.

A biológusok alapján a mikroszkopikus méretű, féregszerű lények evolúciós különlegességek, mivel párosodás nélkül boldogultak és szaporodtak évmilliókon át. Most kimutatták, hogy legalább 24 ezer éven át őrződtek meg a szibériai permafrosztban, vagyis az állandóan fagyott talajban, és képesek a reprodukcióra – írja a The Guardian című brit lap online kiadásában.

Ezek a többsejtű gerinctelenek mindössze nőstények. Ismert, hogy ellenállóak a sugárzással és a meglehetősen barátságtalan környezettel – szárazsággal, éhezéssel és alacsony oxigénszinttel – szemben. Legalább 35 millió éve léteznek és ma is fellelhetőek édesvízi tavakban, kisebb állóvizekben, folyókban és nedves szárazföldi élőhelyeken, példaként mohában, zuzmóban, fakéregben és a talajban.

Az araszoló kerekesférgek szájat és végbélnyílást is magába foglaló, egész emésztőrendszerrel rendelkeznek és úgy képesek túlélni a kegyetlen környezetet, hogy beszüntetnek minden tevekénységet és nagyjából teljesen leállítják az anyagcseréjüket. Ez a jelenség a kriptobiózis.

Sztasz Malavin, az oroszországi Puscsinóban található Talajtani Intézet kriológiai laboratóriumának munkatársa és kollégái radiokarbonos kormeghatározással állapították meg, hogy az északi-sarkvidéki területről vett mintákban található kerekesférgek csaknem 24 ezer évesek. Ezek az organizmusok napjainkban már kihalt lények, példának okáért a gyapjas rinocérosz lába alatt élhettek.

Miután laboratóriumi státuszok közt kiolvasztották őket, a kerekesférgek képesek voltak a reprodukcióra – közölték a tudósok a Current Biology című akadémiai lapban megjelent tanulmányukban.

A szakértők egyelőre nem ismerik a biológiai mechanizmust, amely kínálja ezen apró lények részére, hogy túléljenek a jégben ilyen hosszú időt.

Matthew Cobb, a Manchesteri Egyetem zoológus professzora, aki nem volt ott a vizsgálatban, kiemelte: a kutatás rávilágít arra, hogy milyen sokféle állat lehet befagyva a permafrosztban, amely a teljes körű felmelegedés hatására felolvadhat.

„Ez nem azt jelenti, hogy szörnyű lényeg fognak előjönni és felfalni minket, hanem azt, hogy potenciál nyílik a tudósok részére, hogy tanulmányozzák, miként alkalmazkodtak a kerekesférgek a fagyás hatásaihoz, és felfedezzék a különbséget a most élő fajok és kihalt elődeik közt” – mondta a szakember.

mti