Rekonstruálták Szantorini vulkánkitörésben megsemmisült „belső szigetét”

Rekonstruálták Szantorini vulkánkitörésben megsemmisült „belső szigetét”

Internacionális kutatócsapat, benne magyar tudósok rekonstruálták Szantorini 3600 évvel ezelőtt vulkánkitörésben megsemmisült „belső szigetének” méretét és korát. Az eredményről szóló tanulmány a Scientific Reports című akadémiai lapban jelent meg.

A kutatócsapat egyik magyar tagja, Karátson Dávid vulkanológus kijelentette: az internacionális kutatócsapat a geomorfológia mellett más tudományágak képviselőivel is kiegészülve hat évig dolgozott azon, hogy rekonstruálja, milyen ősföldrajzi, domborzati viszonyok uralkodtak az Égei-tengeri vulkanikus szigeten a 3600 évvel ezelőtti, úgynevezett minószi kitörés előtt.

A sziget képét átrajzoló, óriási erejű természeti katasztrófa vetett véget a krétai központú minószi kultúrának, és teljesen elpusztította a Szantorini szigetén fekvő késő bronzkori települést, Akrotirit is, amit Pompeiihez hasonlóan konzervált a több tucat méter vastag vulkáni hamu a korszerű régészet részére – fűzte hozzá.

Karátson Dávid rámutatott, hogy a mesterek sokáig azt gondolták, a kitörés előtt egységes sziget feküdt a mai Szantorini helyén, amely a vulkán felrobbanásakor beszakadt, hátrahagyva a szigetcsoport ma ismert részeit és belső öblöt. Ellenben később kiderült, hogy már a minószi kitörést megelőzően is létezett egy, a maihoz hasonló kisebb belső, vagyis kalderaöböl Szantorinin.

A rangos folyóiratban megjelent tanulmány újdonsága, hogy a magyar mellett francia, görög, német és angol tudósokból álló kutatócsapat tisztázta, nem kizárólagosan az öböl létezett 3600 évvel ezelőtt, hanem a mai Kameni-szigetek helyén egy korábbi belső sziget is. A kirobbant vulkáni tufaanyagban tudniillik, mint a mákos tésztában a mákszemek, fellelhetőek és fotóstatisztikai, továbbá geokémiai eljárással elkülöníthetőek a felrobbant egykori sziget alkotó anyagának maradványai is – emelte ki Karátson Dávid.

A felfedező nyomatékosította: a minószi tufa és az egykori szigetet alkotó kőzetek arányának megállapításához fotóstatisztikai elemzést végeztek, a „sziszifuszi munka” eredményeként ugyanakkor sikerült megbecsülni a Pre-Kameninek nevezett sziget térfogatát, méretét.

A sziget térfogata 2,2-2,5 köbkilométer lehetett, vagyis kisebb volt, mint a mai Kameni-szigetek mérete. A Pre-Kameni a minószi kitörésben teljesen megsemmisült és elsüllyedt, táptalajt adva Atlantisz legendájának. A ma ismert Kameni-szigetek kialakulása csak a robbanást követően kezdődött el – mondta az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) tanszékvezetőjeként dolgozó szakember.

Karátson Dávid elmondta továbbá: a kutatócsapat amellett egy precíz radiometrikus technikával meghatározta a sziget „életkorát” is, amely az eredmények alapján a minószi kitöréskor csaknem 20 ezer éves lehetett. Mivel a minószi előtti utolsó tekintélyes, Cape Riva névvel illetett vulkánkitörés Szantorinin csaknem 22 ezer éve következett be, úgy tűnik, hogy Pre-Kameni azt követően kezdett növekedni.

Hangoztatta még: a következő években ajánlott lenne tisztázni, hogy a beszakadt kalderaöbölben a minószi tufa anyaga alatt milyen rétegek találhatóak, fellelhetőek-e példának okáért a még korábbi vulkáni centrumok maradványai Szantorinin.

MTI