Az énekesmadarak tengeri átkelését vizsgálják magyar tudósok

Az énekesmadarak tengeri átkelését vizsgálják magyar tudósok

Az énekesmadarak Albánia és Olaszország közti átkelését vizsgálják magyar szakemberek egy albán és olasz részvétellel zajló madár- és természetvédelmi expedíció keretében.

Magyar ornitológusok 18 éve kutatják az adriai-tengeri madárvonulási útvonalakat és a balkáni nádasok szerepét a madárvonulásban. Fő kutatási tárgykörük a fülemülesitke – olvasható a Kiskunsági Madárvédelmi Egyesület közleményében.

Ez a nagyjából tízgrammos nádi énekesmadár érzékenysége okán hamar reagál az élőhelyi változásokra, így állományának nyomon követése kardinális természetvédelmi feladat. A szakemberek idén a madarak tengeri átkelését vizsgálják.

Az elmúlt évtizedekben mérséklődött a fülemülesitkék száma a Kárpát-medencében. A Kiskunsági Madárvédelmi Egyesület így több expedíciót – eddig 39-et – rendezett a Földközi- és a Fekete-tenger partvidékére, hogy a kutatások eredményeivel segítsék a természetvédelmi szervezetek tevékenységét.

A szervezet idén a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel, azonkívül albán és olasz szervezetekkel szövetségben kezdett vizsgálatba.

Az aktuális expedíciót azután hívták életre, hogy egy Albániában gyűrűzött fülemülesitkét a tavaszi vonulás esetén Észak-Olaszországban fogtak vissza. “Ez is azt a feltételezést erősíti, hogy az Otrantói-szorosnál madárvonulás szempontjából kulcsfontosságú nádas területek lehetnek. Ezt a felvetést szeretnénk vizsgálni” – idézi a közlemény Németh Ákost, az expedíció vezetőjét.

A mesterek a vonuló madarak részére alaposan meghatározó Otrantói-szoros két oldalán található vizes élőhelyeken végeznek madárgyűrűzést, megvizsgálják és dokumentálják a térség szerepét a madárvonulásban.

“Az albániai Orikumban évek óta folyó kutatás eredményeként tudjuk, hogy ezen a térségben tengernyi sitke mozog. Nemrégiben egy publikációnkban arról is beszámoltunk, hogy az olasz csizma kedvezőbb telelő táj, mint a Balkán. Az Otrantói-szoros mindazonáltal a tengeri átkelésre legalkalmasabbnak tűnő útvonal, ezáltal a szoros két oldalán látható nádasok funkciója meghatározó lehet, ezek szolgálhatnak a madarak részére pihenő- és tankolóhelyként” – fejtette ki a mester.

Németh Ákos alapján a szélsebesen fejlődő turizmus veszéllyel fenyegetheti a vonuló fajok részére nélkülözhetetlen tengerparti nádasokat. Reményeik alapján a friss adatok a helyi természetvédelmi tevékenységekre is pozitív hatással lesznek.

mti