A Samsung új mondanivalója alapján 2020-ra azok a vállalkozások, amelyek nem nyitnak a versenytársaik, az újítók és a szabadúszók új generációja felé, nem boldogulnak ezt követően a környezetben, amit a Samsung nyitott gazdaságnak nevez.
A korszerű, nyitott gazdaságot a független dolgozók hangsúlyos mértékű alkalmazása, a startupok által hajtott újítás rutinszerű hasznosítása, ezenfelül a versenytársak közt létrejött újfajta kooperáció leírja.
Az elmúlt évtized alatt, a mindenre kiterjedő mobiltechnológiának hála az intézmények sokkal nyitottabbak és együttműködőbbek lettek, és felismerték ennek a magatartásnak a létező zárt vállalkozási modellekkel szembeni előnyeit. Három éven belül a szervezetek olyan világban fognak működni, amit már kevésbé korlátoznak a technikai és emberi határok. A önálló erőforrások, az adatok és az elgondolások sokkal szabadabban integrálhatók ezután a vállalkozásbeli modellekbe, ugyanakkor kulcsfontosságú lesz a vállalkozásnak megbirkózni az szorgos technológiákkal, azonfelül a jövő munkakultúrájának elvárásaival.
A modern modern műszaki megoldások és az erősen szétszórt digitális munkaerő új világában a társaságoknak olyan biztonsági platformokat kell alkalmazniuk, melyek alternatívát kínálnak az információk nyílt, viszont biztonságos áramlását. Ezzel ugyanakkor alapjaiban kell újragondolniuk vállalkozásbeli modelljük felépítését, emellett a használt technológiákat.
„Az első számú vállalkozásbeli kihívás a következő években megtalálni a módját, hogy a szabadúszó dolgozók új hulláma miként ruházható fel jogosultságokkal biztonságos módon. Három éven belül a vállalkozásoknak várhatóan 7,3 milliárd csatlakoztatott eszközt kell kezelniük, míg a sebesen digitalizálódó munkaerő olyan fejlődéshez vezet, amely átformálja a munka módját, helyét és idejét” – fejtette ki Nick Dawson, a Knox Strategy internacionális igazgatója.
Világviszonylatban az európai üzemek úttörőnek számítanak az infrastruktúra és a humán tőke oly módon történő alkalmazásában, amely a digitális forradalom következő fejezetének hajtóerejét biztosítja. A The Future Laboratory tartalom magját képező tudományos felmérés alapján ez helyzeti előnyt jelent ezt követően a nyílt és roppant módon rugalmas munkaerőben és vállalkozásokban rejlő esélyek kiaknázása esetén az későbbi három-tíz év alatt.
Az iparágakban az fejlesztés új útjai nyílnak meg, és az úgynevezett fordított (elsőként a fejlődő országokban alkalmazott) fejlesztés révén normává válik a startupok szervezetek magjába való beágyazódása. A modern jövő eljövetelével az ilyen társaságok kulcsfontosságú stratégiai elemekké és az újítás hajtóerejévé válnak minden kereskedelmi szegmensben.
A digitális fejlesztés és átalakulás szakértője, Marcos Eguillor, a BinaryKnowledge alapítója és az IE Business School professzora alapján: „A múlt biztonságára hagyatkozás nem támogatja azt az innovációt, amely a jövő átfogó piacterén való megmérettetéshez létfontosságú. A vállalkozásoknak olyan technológiákat kell adaptálniuk, melyek alternatívát kínálnak számukra, hogy kellően gyorsak és rugalmasak legyenek versenyelőnyeik azonosításában és megismerésében, és felismerjék, hogy mikor jött el az idő, hogy szakítsanak a korábbi technológiákkal.”
A jövő szervezetei mesterséges intelligenciát és gépi tanulást fognak alkalmazni jövőjük korrekt előjelzéséhez, ezenkívül a jobb döntéshozatalhoz. A kereskedelmi világban az önszervező, öntanuló és a vállalkozás jövőbeli állapotát sokkal pontosabban előjelezni képes gépi intelligencia már széles körben elterjedt. A fejlett gépi intelligenciát adaptáló vállalkozások részére ez példa nélküli erőt nyújt az előzetes tervezéshez és a kereskedelmi modell optimalizálásához.
Ugyanakkor a nyíltabb megközelítés vágya gyakran ütközik a magas biztonsági szint szűnni nem akaró fenntartásának igényével a cég egész eszközhálózatára és végpontjaira vonatkozóan. A szélsebesen növekvő fenyegetettség és a modern jogszabályok (példának okáért a General Data Protection Regulation – GDPR) követelményei a szervezeteket jó néhány új kihívás elé állítják a egész vállalatra kiterjedő adatvédelem kapcsán.
Mihelyt Nick Dawson kifejtette: „A nyitott gazdaság kulcsát azon kiberbiztonsági platformok jelentik, melyek alternatívát kínálnak a vállalkozások részére, hogy ugyanabban az időben legyenek technológiailag nyitottak, ugyanakkor biztonságosak.” Egy ilyen platform példaként a Samsung Knox is, amely napjainkban a leghatékonyabb védelmet biztosítja a munkahelyi mobilbiztonsági fenyegetésekkel szemben, betudhatóan adaptív, moduláris megvalósításának, amely a titkosítási és biztonsági kulcsokat egy biztonságos chip-alapú hardveres tárolóegységen raktározza. A Samsung Knox biztosítja a biztonságos, teljesen elszigetelt munkahelyi és magán profilok létrehozását ugyanazon a szerkezeten, biztosítva, hogy a vállalati adatok maradéktalanul elérhetetlenek maradjanak a saját alkalmazások és folyamatok részére, továbbá kiemelten ügyel a saját adatok védelmére is.
A Samsung ideális segítőtárs ezen célok elérésében, tudniillik sokrétű ismerettel bír a felhasználói szokások kapcsán, és behatóan ismeri, hogy miként használják az emberek mobil berendezéseiket. Mindezek utolérhetetlen rálátást biztosítanak a Samsung részére arra, hogy a szervezetek hogyan maximalizálhatják a korszerű mobiltechnológiákból származó versenyelőnyüket.