Internacionális kutatócsapat, benne magyar tudósok rekonstruálták Szantorini 3600 évvel ezelőtt vulkánkitörésben megsemmisült „belső szigetének” méretét és korát. Az eredményről szóló tanulmány a Scientific Reports című akadémiai lapban jelent meg.
A kutatócsapat egyik magyar tagja, Karátson Dávid vulkanológus kijelentette: az internacionális kutatócsapat a geomorfológia mellett más tudományágak képviselőivel is kiegészülve hat évig dolgozott azon, hogy rekonstruálja, milyen ősföldrajzi, domborzati viszonyok uralkodtak az Égei-tengeri vulkanikus szigeten a 3600 évvel ezelőtti, úgynevezett minószi kitörés előtt.
A sziget képét átrajzoló, óriási erejű természeti katasztrófa vetett véget a krétai központú minószi kultúrának, és teljesen elpusztította a Szantorini szigetén fekvő késő bronzkori települést, Akrotirit is, amit Pompeiihez hasonlóan konzervált a több tucat méter vastag vulkáni hamu a korszerű régészet részére – fűzte hozzá.
Karátson Dávid rámutatott, hogy a mesterek sokáig azt gondolták, a kitörés előtt egységes sziget feküdt a mai Szantorini helyén, amely a vulkán felrobbanásakor beszakadt, hátrahagyva a szigetcsoport ma ismert részeit és belső öblöt. Ellenben később kiderült, hogy már a minószi kitörést megelőzően is létezett egy, a maihoz hasonló kisebb belső, vagyis kalderaöböl Szantorinin.
A rangos folyóiratban megjelent tanulmány újdonsága, hogy a magyar mellett francia, görög, német és angol tudósokból álló kutatócsapat tisztázta, nem kizárólagosan az öböl létezett 3600 évvel ezelőtt, hanem a mai Kameni-szigetek helyén egy korábbi belső sziget is. A kirobbant vulkáni tufaanyagban tudniillik, mint a mákos tésztában a mákszemek, fellelhetőek és fotóstatisztikai, továbbá geokémiai eljárással elkülöníthetőek a felrobbant egykori sziget alkotó anyagának maradványai is – emelte ki Karátson Dávid.
A felfedező nyomatékosította: a minószi tufa és az egykori szigetet alkotó kőzetek arányának megállapításához fotóstatisztikai elemzést végeztek, a „sziszifuszi munka” eredményeként ugyanakkor sikerült megbecsülni a Pre-Kameninek nevezett sziget térfogatát, méretét.
A sziget térfogata 2,2-2,5 köbkilométer lehetett, vagyis kisebb volt, mint a mai Kameni-szigetek mérete. A Pre-Kameni a minószi kitörésben teljesen megsemmisült és elsüllyedt, táptalajt adva Atlantisz legendájának. A ma ismert Kameni-szigetek kialakulása csak a robbanást követően kezdődött el – mondta az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) tanszékvezetőjeként dolgozó szakember.
Karátson Dávid elmondta továbbá: a kutatócsapat amellett egy precíz radiometrikus technikával meghatározta a sziget „életkorát” is, amely az eredmények alapján a minószi kitöréskor csaknem 20 ezer éves lehetett. Mivel a minószi előtti utolsó tekintélyes, Cape Riva névvel illetett vulkánkitörés Szantorinin csaknem 22 ezer éve következett be, úgy tűnik, hogy Pre-Kameni azt követően kezdett növekedni.
Hangoztatta még: a következő években ajánlott lenne tisztázni, hogy a beszakadt kalderaöbölben a minószi tufa anyaga alatt milyen rétegek találhatóak, fellelhetőek-e példának okáért a még korábbi vulkáni centrumok maradványai Szantorinin.
MTI