Bajtay Ferenc kecskeméti fotóművész munkásságából emeli ki a jelentősebb felvételeket a Kecskeméti Katona József Múzeum legfrissebb virtuális kiállítása.
Az intézmény tájékoztatás alapján az expo nagyobb részt az 1978-ban gyűjteményi nyilvántartásba vett hagyaték felvételeiből áll. A csaknem kétezer várostörténeti jelentőségű és művészi beállítású fotót – üvegnegatív, celluloid negatív és papírkép – Bajtay Ferenc 1918 és 1967 közt csinálta.
Bajtay Ferenc – mint a 20. századi magyar fotóművészek döntő része – lelkes amatőrként kezdte később kiteljesedő fotós karrierjét. Sosem volt hagyományos, műteremmel büszkélkedhető fényképész, régóta a művészetet kereste a fényképezésben, önszorgalomból vált kvalifikált fotográfussá, azonfelül filmezéssel is foglalkozott.
Mint írják, többnyire véve a két világháború közti magyaros fotóművészet alkotója volt. Ez a megjelenés jellemzően a magyar tájat, a magyar vidéket, a falusi életet választotta témájául, annak napsugaras-felhős fényhatásaival dolgozott, de nem szakadt el a zsánerképektől sem. Bajtaynál ehhez kapcsolódik egyfajta települési fotóművészet, amely inkább terekben gondolkozik, szereplői esetlegesek, riportfotó jellegűek, ez kecskeméti képeire nagymértékben sajátos.
Bajtay Ferenc 1898-ban tisztviselő családban született Kecskeméten. Fiatal korában tagja volt a cserkészszövetségnek, később is gyakran fotózta a mozgalom mindennapjait. Polgári állása mellett 1918-tól kezdett el fényképezéssel is foglalkozni, az 1920-as országos fotókiállításon már szerepeltek képei. Később megmutatkozott mozgóképes érdeklődése is: 1928-ban és 1929-ben segédkezett Mátis Kálmán festőnek, az ugyancsak nem profi fotósnak és filmesnek A kiscserkész álma című korai magyar rajzfilm elkészítésénél, amely Londonban díjat is nyert.
Egy-két évvel később, 1936-ban a Hírös Hét Parádé fényképkiállításán több képe is díjat nyert, mitöbb elénk tárta A barack útja című 9,5 milliméteres filmjét, mely a kecskeméti gyümölcstermesztők tevékenységét örökítette meg a tavaszi metszéstől az áru vagonokba kerüléséig.
Az 1950-es években a fényképész szövetkezet, a Fényszöv tagja, ezután elnöke lett. Azonkívül az ipari szakiskola fényképész tanulóit oktatta, melyet nyugdíjazása után is folytatott. Az 1958-ban alakult Kecskeméti Fotóklub oszlopos tagja, haláláig elnökhelyettese volt. Képei a klubszervezeten át bejárták a világot. Az 1960-as években még aktívan fotózta Kecskemétet. 1975-ben hunyt el.
Az expo a https://muzeum. kecskemet.hu/ oldalon nézhető meg.
mti