Elevenszülés közben, a már világra hozott utódjaival egyesült erővel őrzött meg egy 99 millió évvel ezelőtt élt szárazföldi csigát egy mianmari borostyánkő – közölte egy internacionális szakemberekből álló kutatócsoport, amely alapján soha ezelőtt nem fedeztek még fel ilyen leletet.
A megkövesedett gyantában jól megfigyelhető a nőstény teljesen kifejlett csigaháza, mályvacukorszerű teste és öt apró utódja. Mintha csak érezné a vesztüket jelentő gyantacsepp érkezését, az anyaállat tapogatói látszólag „vörös riadót” jelezve nyúlnak a magasba – írja az einnews.com.
A svájci, német és kínai szakemberekből álló kutatócsoport a Gondwana Research című folyóiratban számolt be a felfedezésről.
A borostyánkőről kreált nagyfelbontású képek és mikro-CT felvételek alapján a tudósok egy eddig idegen fosszilis fajként (Cretatortulosa gignens) azonosították a csigát.
Noha az elevenszülés gyakori más állatcsoportoknál és pár szárazföldi, továbbá édesvízi csigánál is, a legtöbb csigafaj petéket rak.
A Cyclophoroidea nemzetségbe tartozó mai rokonaihoz hasonlóan a Cretatortulosa is nagy valószínűséggel igyekezett minél észrevétlenebb maradni a ragadozókkal teli trópusi erdőkben a kréta időszak derekán.
A mesterek alapján az anyacsiga feltehetőleg a lehető leghosszabb ideig óvta utódjait a heterogén fenyegetésektől. Egyidejűleg mindössze kis számú és kis méretű utód jött a világra, az egyedszintű túlélési esélyek javítása és a táplálékforrások elérhetősége folytán.
A most felfedezett borostyánkő nagyjából 80 millió évvel korábbról származik, mint a szárazföldi csigák elevenszüléséről tanúskodó korábbi legrégebbi ismert lelet.
mti