A Bafing folyó mentén elterülő nemzeti park létrehozásával akarják megmenteni a súlyosan veszélyeztetett csimpánzokat Guineában, a nyugat-afrikai állam köztársasági elnöke múlt héten írta alá az erről szóló rendeletet – hozta nyilvánosságra a lipcsei székhelyű Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet.
A 6767 négyzetkilométer kiterjedésű Középső-Bafing Nemzeti Park házigazdája az egybefüggő övezetben élő legnagyobb csimpánzpopulációnak Nyugat-Afrikában, az alfajt a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) súlyosan veszélyeztetettként tartja számon vöröslistáján.
A mali határ közelében, a Guineai Köztársaság északi részén elterülő nemzeti parkot a mesterek a „biodiverzitás kincsestárának” nevezik, ahol ezenkívül erős hagyományai vannak az állatok együttélésének a térségben található 287 falu lakosságával.
A vadon élő csimpánzok alapítvány (WCF) 2009 óta dolgozott a nyugat-afrikai állam illetékes szerveivel azon, hogy azonosítsák azt a leggazdagabb térséget, ahol a legtöbb csimpánz él. Korrekten számba vették a csimpánzokat és a főemlőspopulációkat 2009 és 2012 közt Guinea minden térségében, és megállapították, hogy a hét erdőséget magában foglaló Bafing folyó középső térségében élnek az emberszabásúak a legnagyobb számban összefüggő tartományban. 2017-ben indították el a nemzeti park létrehozásának folyamatát a helyi lakossággal folytatott részletes konzultációkkal.
„Csodálatos nap ez számunkra, hogy sikerült guineai partnereinkkel egyesült erővel biztosítani az állam kiterjedése 8 százalékának védelmét és hozzájárulni a nyugat-afrikai csimpánzok védelméhez. Ez egy olyan faj, amelyért 1979 óta dolgozom kutatóként sok kollegámmal Elefántcsontparton, Libériában és Gabonban” – idézte Christophe Boesch professzort, az intézet emeritus igazgatóját, a WCF elnökét az intézmény honlapja.
mti