Saját fejlesztésű, országosan páratlan interaktív elemekkel, okostükörrel és zenélő paddal bővül a gyulai Erkel Ferenc Emlékház kiállítása a Kubinyi-programból elnyert nyolcmillió forintos támogatásból – közölte Fekete-Dombi Ildikó, az Erkel Ferenc NKft. kiállítóhelyekért felelős ügyvezetője.
Kijelentette, hogy a fejlesztéssel – amelyhez csaknem 900 ezer forint önerőt kell biztosítaniuk – az emlékház egész informatikai rendszere korszerűbb lesz, az ott megfigyelhető tárlaton mindazonáltal több új elem is helyet kap. A várhatóan az év végén befejeződő beruházással az Almásy-kastély és a gyulai vár után ez lesz a harmadik olyan kiállítóhely Gyulán, ahol interaktív készülékek fedezhetők fel – emelte ki.
Mint Fekete-Dombi Ildikó kifejtette, Temesváry János műszaki vezető most is dolgozik egy okostükrön. A mesterséges intelligencián alapuló alkalmatosság Erkel Ferencről nyújt ezután információkat, és kézmozdulattal irányíthatják a vendégek. A járványhelyzetben különösen hasznos lehet egy olyan kiállítási elem, amely érintés nélkül hasznavehető – jegyezte meg.
Hangoztatta még, hogy egy zenélő pad is része lesz a tárlatnak, amelyre ráülve a vendégek gombnyomással indíthatják el Erkel Ferenc valamelyik művét. Hasonlót Varsóban, az Év Európai Múzeuma díj átadójakor láttak 2018-ban, Magyarországon egyelőre egyedülállónak számít a készülék.
A pályázati összegből arra is esély nyílik, hogy az emlékházban állítsák ki Erkel Ferenc aranykoszorúját és 1849-es keltezésű kéziratos kottáját, amelyek most az Almásy-kastély időszaki kiállításán láthatók.
Az ötven drágakővel díszített aranykoszorút Bartsch Gusztáv ötvösmester kreálta 1888-ban, az ötvenedik karmesteri jubileumára kapta Erkel Ferenc a nemzet ajándékaként.
Első alkalommal kerülne az örökös bemutató eszközei közé az a Marczibányi Mária emlékalbumába szánt Erkel-kotta, melyet 1849. január 1-jén írt Pesten a zeneszerző. Ezt 2018-ban a Nemzeti Kulturális Alap patronálásával vásárolta meg a gyulai múzeum.
Az elnyert támogatásból új tárlókat és vagyonvédelmi rendszert is beszereznek, ezáltal mindkét tárgyat biztonságos módon tudják elhelyezni a kiállítóhelyen – közölte az ügyvezető.
Az Apor tér 7. szám alatti klasszicista stílusú épületet, amely egykor a németgyulai iskolának és tanítói lakóhelynek is helyet adott, 1795-ben építették, mai formáját Nuszbek Mihály építőmesternek betudhatóan nyerte el 1830 végére. Az Erkel család 1808 és 1841 közt lakott az ingatlanban, amit 2011-ben újítottak fel.
A múzeum gyűjteményét a zeneszerző testvére, az orvos Erkel Rezső alapozta meg azzal, hogy bátyja két ezüstserlegét és ezüst babérkoszorúját 1896-ban átadta a településnek. Tíz évvel később, 1906-ban Erkel legértékesebb emléktárgya, az aranykoszorú is a múzeumba került.
A zeneszerzőhöz kapcsolódó relikviák tervszerű gyűjtése 1958-ben kezdődött meg, az évtizedek alatt nagyon sok dokumentummal és perszonális tárggyal bővült a hagyaték.
Fábián Tamás kommunikációs vezető az érdeklődőknek közölte, hogy a gyulai önkormányzat négymillió forintot nyert el egy másik kiállítóhely, a Kohán Képtár fejlesztésére is az Emberi Erőforrások Minisztériumától. A támogatásból 12 méteres, gördíthető festménytároló polcrendszert vásárolnak, a beszerzést már elindították.
A képtár raktárában Kohán 665 festménye és 2370 grafikája mellett a múzeum 552 darabos képzőművészeti gyűjteményét, Lajos Ferenc és kortársai 451 darabos grafikai gyűjteményét és Bene Lajos műgyűjtő 119 darabos hagyatékát is őrzik – mondta, hozzátéve, hogy a régi polcokon már nem lehetett szakszerűen tárolni a antikvitásakat.
mti