Három nagy kutatási program indul a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) vezetésével 2022-ben a fenntarthatóság, a magyar nyelv és az agykutatás területén – közölte az MTA a sajtó képviselőivel.
Mint a közleményben írták, kutatóhálózatának 2019-es elcsatolása óta első alkalommal indít kutatási programokat az MTA. A most induló három nagy nemzeti kutatási program: a Tudomány a Magyar Nyelvért Nemzeti Program, a Fenntartható Fejlődés és Modern műszaki megoldások Nemzeti Program és a Nemzeti Agykutatási Program 3.0. A programok négy évig, csaknem 8,6 milliárd forint támogatásban részesülnek.
Emlékeztettek rá, hogy Freund Tamás elnökjelölti koncepciójában 2020 januárjában vetette fel akadémiai nemzeti programok indítását, ami megválasztásával az elnöki program kihangsúlyozott elemévé vált. A programok megvalósítására – a kormánnyal való egyeztetéseket követően – 2022-ben nyílik esély az MTA részére biztosított évi 3 milliárd forint összegű, beépülő költségvetési támogatással – írták.
Az információ alapján a Tudomány a Magyar Nyelvért Nemzeti Program legnélkülözhetetlenebb célkitűzése, hogy új technológiai konstrukciókkal támogassa a magyar nyelvet és nyelvhasználatot. Ezt több alprogramban valósítják meg. Mint írták, ezekből az egyik legérdekesebb, a mai kommunikációs térben úgyszólván mindenkit érintő kutatási szféra az álhírek, áltudományos nézetek nyelvészeti azonosítása.
„Az interneten megközelítőleg korlátlanul és a valódi híreknél tízszer nagyobb eléréssel terjednek az álhírek és az áltudományos szövegek. A Covid-19-járvány példája rámutatott, hogy ezek emberéletekben is mérhető veszteséget képesek okozni. Mivel álhírek, áltudományos nézetek nagyon sok térségben megjelennek, nyilvánvaló, hogy azonosításuk társadalmi és gazdasági szempontból, amellett a haladó szellemű tudomány hitelességének megőrzése szempontjából is nagy jelentőségű” – mutattak rá.
Mint a közleményben írták, a Fenntartható Fejlődés és Modern műszaki megoldások Nemzeti Program indítását a szokásoknak megfelelő energiahordozók és a nyersanyagok szűkössége, a jól detektálható jelenkori éghajlatváltozás, amellett ezek közvetlen és közvetett következményei teszik különösen aktuálissá. Az alprogram épít az Akadémia 2016 óta funkcionáló Nemzeti Víztudományi Programjának tapasztalataira és eredményeire.
Ezek mellett folytatódik a kiemelkedően sikeres Nemzeti Agykutatási Program is (NAP 3.0). „Az idegrendszert érintő betegségek nemzetközileg a fogyatékosság és munkaképtelenség vezető okai, aminek éves költsége Európában közel 800 milliárd euróra becsülhető. Mivel az idegrendszeri károsodás okai nagyon heterogének, az alapvető idegrendszeri működés megértése nélkül nem képzelhető el az idegrendszeri betegségek hatékony terápiája sem” – írták.
A Tudomány a Magyar Nyelvért Nemzeti Programban Hoffmann István akadémikus, Németh T. Enikő akadémikus és Prószéky Gábor, az MTA doktora; a Fenntartható Fejlődés és Modern műszaki megoldások Nemzeti Program kapcsán Bozó László akadémikus; a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) 3.0 tekintetében mindazonáltal Nusser Zoltán akadémikus kapott elnöki felkérést a kutatási koncepció kidolgozására.
mti