Egy 12. századi kéziratról kiderült, hogy a Freising-kéziratok (Brizinski spomenici) után a második legrégebbi ismert szlovén nyelvű feljegyzést magába foglalja – közölte a szlovén közszolgálati televízió (RTV).
A kéziratban korai szlovén nyelven írták a számokat egytől tízig. A Freising-kéziratokon kívül, amelyek a Kr. e. 1000 körüli időszakra nyúlnak vissza, a szlovén nyelv korai változatát eddig csak földrajzi és személynevek dokumentálták.
A Heiligenkreuz-kéziratnak elnevezett iratról – amit az ugyanolyan névvel illetett ausztriai kolostorban őriznek – nemrég derült ki, hogy korai szlovén írásos emlék lehet. Előző évben egy lengyel folyóiratban jelentettek meg belőle részleket, amelyekben szláv nyelven, latin betűkkel írták a számokat.
Matej Sekli szlovén nyelvész megerősítette, hogy a használt nyelv korai szlovén volt, amit a 12. században a Keleti-Alpokban és a Duna menti tájon használtak.
Marko Snoj szlovén nyelvész az RTV-nek adott interjújában kijelentette: „minden ilyen felfedezés meglepi és elragadtatja az embert, mert igazság szerint láthatja, hogy a szlovén egykor tényleg nagy európai nyelv volt”. A protestantizmus közben a szlovének voltak a tizennegyedikek Európában, akik saját nyelvükre fordították le a Bibliát.
Az írnok, aki lejegyezte a számokat, három másik kéziratot is írt a kolostorban, mindemellett továbbiakat a stájerországi Eisbach melletti Rein ciszterci apátságban, amely szoros kapcsolatban állt a szlovéniai Sticna ciszterci apátsággal. Az írnok vélhetően sticnai szlovén lehetett – közölte a köztévé.
A németországi Bajor Állami Könyvtárban őrzött Freising-kéziratok még mindig a legrégebbi szlovén nyelvű szövegek és az első latin betűs szövegek szláv nyelven. Egy nagyobb, latin nyelven írt egyházi kódexben kilenc oldalon át korai szlovén nyelven jegyeztek fel liturgiákat. Két szöveg ófelnémet hitvallási formulák fordítása, a harmadik mindazonáltal egy bűnről és vezeklésről szóló prédikáció.
mti