A pincétől a padlásig – időutazás az Igazságügyi Palotában címmel dokumentumfilm készült a Szegedi Törvényszék a városképet is meghatározó műemlék épületéről – tájékoztatta a bíróság a sajtó képviselőit.
Az információ alapján a film forgatókönyvírója, rendezője Szabó Zoltán Attila, operatőre Erdős Péter és Takács Bence voltak.
A Szegedet romba döntő 1879-es nagy árvizet követő újjáépítés alatt több közintézmény épületének kialakításáról született döntés, mindent összevetve jött létre a színház, a postapalota és szegedi Magyar Királyi Polgári Törvényszéki Királyi kastély is. A létesítmény tervezője Meixner Károly és Ney Béla voltak. A telket a település díjmentesen biztosította, az egy évig tartó kivitelezés költsége mindazonáltal 144 ezer forint volt. A kétemeletes neoreneszánsz stílusú épületet 1883-ban adományozták.
A királyi kastély nagyobb módosítása 1904 és 1906 közt Wagner Gyula tervei alapján zajlott le, ekkor jött létre az esküdtszéki terem, amely ma díszteremként funkcionál. Az épülethez és a szegedi esküdtszéki bíráskodáshoz kötődik a periódus egyik legnevezetesebb ügye, Haverda Mariska és társainak pere.
A ház nagyobb rekonstrukcióját az 1970-es évek első felében végezték el, ekkor formálták ki az udvaron az évtizedeken át a bíróság mellett a szomszédos színházat is kiszolgáló fűtőművet is.
A létesítmény földszintjén ebben a pillanatban a Szegedi Járásbíróság, első emeletén a Szegedi Törvényszék funkcionál, a második emeleten mindazonáltal a törvényszék és a járási ügyészség munkatársai osztoznak. A harmadik emeleten az egykori zárkasor helyén az ügyészség munkatereit formálták ki.
A dokumentumfilm nézői megismerhetik az igazságügyi királyi kastély felújításának terveit is. Ezeket alapul véve az ingatlan alapterülete az udvar befedésével az aktuális 10-ről 12,5 ezer négyzetméterre nő, és egy új, a 21. század követelményeinek kedvező létesítmény szolgálja ezután az igazságügyet.
mti