Első alkalommal készült képregény-adaptáció Anne Frank naplójából. A holokausztáldozat kislány emlékét őrző svájci alapítvány kezdeményezésére született mű ötven országban jelenik meg.
A franciául október 4-én megjelent 150 oldalas kötet az izraeli szerzőpáros, Ari Folman és David Polonsky alkotása, akik a palesztinok két bejrúti táborában, Sabrában és Satilában 1982-ben lezajlott tömegmészárlás eltemetett emlékeit feldolgozó Libanoni keringő című animációs filmjükkel váltak az egész világon ismertté.
Anne Frank naplója az egyik óriási példányszámban eladott könyv a világon. A képregényváltozatot a napló első megjelenésének 70. évfordulójára hozta létre a két alkotó. A magyar fordítás a jövő év második felében jelenik meg a Park Könyvkiadó gondozásában.
„Amikor az Anne Frank Alapítvány megkeresett minket azzal, hogy dolgozzuk fel képregénynek a naplót, természetesen rögtön nemet mondtunk” – mondta a két szerző a Calmann-Levy francia könyvkiadó által rendezett sajtóbeszélgetésen Párizsban.
Némi gondolkodás után Ari Folman végül azért mondott igent, mert attól tart, hogy csakhamar már nem lesz több holokauszttúlélő, aki el tudná mesélni ezt a sztorit. „Meghatározó, hogy az olvasók új generációját is megszólítsuk” – nyomatékosította.
A képregény nem dolgozza fel a egész naplót, mert ahhoz legalább 3500 oldalas művet kellett volna készíteni Ari Folman alapján, de Anne Franknak képzeletbeli barátnőjéhez, Kittyhez intézett több levele is egész egészében bekerült a képregényváltozatba.
A szerzők több olyan részletet is kiválasztottak a naplóból, amit grafikai szempontból érdekesnek tartottak, és azt aprólékosan feldolgozták. Mint amilyen a kolbászkészítésről szóló jelenet, amely alig egy-két sor az eredeti műben, de a képregényben egy örvendező és színes epizód lett belőle.
„Megpróbáltuk Anne remek humorérzékét és szarkazmusát megőrizni a képregényben” – hívta fel a figyelmet Ari Folman.
David Polonsky kiemelte, hogy miután igaz történetről van szó és az olvasók döntő része ismeri a tragikus véget, meg kellett találni azt a formát, amellyel művészi alkotásként tudták a művet feldolgozni. Arra is felhívta a figyelmet, hogy Anne Frankhoz hasonlóan a holokauszttúlélők többségének rettentően jó humora van, amely ihletésül szolgált. A kislány depressziós és reménytelen időszakai példaként fantasztikus és álomszerű jelenetek formájában jelennek meg a képregényben, ami teljességében jelentősen hű maradt az eredeti szöveghez.
A Németországból Hollandiába menekült Frank család Amszterdamban, a Prinsengracht 263. szám alatt bujkált 1942-től. 1944-ben elárulták őket, augusztus 4-én letartóztatták a családot. Anne Frank 15 éves korában tífuszban halt meg a bergen-belseni koncentrációs táborban 1945-ben. A bujkálás alatt írt feljegyzéseit a család két segítője mentette meg az utókor részére. Az írásokat napló formájában a holokausztot a családból egyedüli túlélőként Otto Frank – Anne apja – adta közre.
Ari Folman pillanatnyilag a napló rajzfilm-változatán dolgozik, ami az elképzelések alapján 2019-ben lesz érzékelhető a mozikban.
MTI